Nádasbeli, szomorú este

A nádirigó fészkén aludni készül...

Zavartalan otthona most már békét szül...

Éjjel még majd felriad álmából talán...

Léptek zörejét hallva a nádas falán...

Ember járkált, vagdosott buzogányt itt nemrég...

Töredezett nád maradt utána az emlék...

A rigó pedig kedvetlen dalra fakad...

Nemsok az, mi az ember után marad...

Ámbár még meglátszik a pusztítás nyoma...

De már megnyugodott a nádbugák hona...

A nádat délután emberi kéz nyeste...

Szomorú a nádasban a mai este...

1996-07-17