Rémképek és ima

Éjszakai rémképek kísértenek

Hogy elvesztelek; féltelek

Elűzném őket, de makacs mind

Ércelődve mind Rám kacsint

Menekülnék előlük egy fohászba

Egy tiszta nyugalom-házba

S ajkaimon most csendes ima morog

Mellettem már szellemlényed forog

Hallgatja e monoton fohászt

Engedd, hogy ott lehessek

Ahol még nem vagyok

Engedd, hogy oda mehessek

Ahol a szemed ragyog

Engedd Magad érintenem

Ha Velem lehetsz

Engedd Nekem felismernem

Hogy Engem szeretsz

1996-12-26

Mikóczy Ilona